Szeged egyetlen gimnáziuma volt, ma már 300 éves

Május 7-ig tekinthető meg a Hitre, tudásra – a piaristák 300 éve Szegeden című kiállítás a Szegedi Dóm Látogatóközpontban, ahol Károlyi Attila pedagógus rendkívüli tárlatvezetést tartott hétfőn. Kiemelte, nem csupán egy iskolatörténetet láthatnak a központba betérők, hanem Szeged 1720 és 1898 közötti egyetlen gimnáziumának történetét tekinthetik meg.

Hitre, tudásra – a piaristák 300 éve Szegeden címmel nyílt kiállítás a Szegedi Dóm Látogatóközpontban még februárban. Azonban hétfőn délután igazi időutazásban lehetett része azoknak, akik ellátogattak a száznál is több műtárgyat felvonultató tárlatra, ahol Károlyi Attila, a Dugonics András Piarista Gimnázium magyar nyelv és irodalom, történelem szakos pedagógusa tartott ingyenes tárlatvezetést “A Piarista. 300 éves időutazás Szeged és az iskolatörténet múltjában” címmel.

A pedagógus kiemelte, azoknak, akik megtekintik a kiállítást, ne az lebegjen a szemük előtt, hogy milyen szép emléke az a múltnak, hanem gondoljanak arra, hogy milyen üzenettel bír a jelen és a jövő szempontjából. Hangsúlyozta, a piaristák fő hivatásuknak a gyermekekkel való foglalkozást tekintették, fő feladatuknak a nevelést tartották. Leszögezte, nem csupán egy iskolatörténetet láthatnak a központba betérők, hanem Szeged 1720 és 1898 közötti egyetlen gimnáziumának történetét tekinthetik meg. Hozzátette, egy életkori réteg sorsát meghatározó események sorozata látható május 7-ig a tárlaton.

Károlyi Attila elmondta, az 1721 októberében induló intézmény 250 éven keresztül fiúiskola volt, az első évben több mint 100 diákjuk volt. A kiállítás anyagán keresztül a látogató egy olyan nevelési rendszerbe tekinthet be, melynek alapvető célja a gyakorlati tudás továbbadása, a való életben felhasználható tudás megszerzése. A város és a piaristák is azt szerették volna, ha a diákokból kiváló mesterek és tudósok válnak, akik Szegeden maradva továbbépítik a települést.

A pedagógus szerint a piaristák hozták Szegedre a 18. században a magyarságtudatot, valamint általuk műveltebb és kulturáltabb lett Szeged lakossága, mint Debrecené volt. Emlékeztetett, a 19. század végére országos jelentőségű intézménnyé vált a piaristák gimnáziuma.

A  különleges ereklyetartókkal, kelyhekkel, egy 17. századi csillagászati órával, festményekkel, pipákkal, régi fizikai eszközökkel, az egész pénztörténetet átfogó éremválogatással, illetve több mint 100 éves iskolai csoportképekkel és tablókkal gazdagított kiállításon látható Kiss István plébános miseruhája is. Továbbá ott van a piaristák gyóntatószéke is. Károlyi Attila elmondta, leginkább az osztályfőnökök gyóntatták a diákokat.

Persze Dugonics Etelka című regénye is látható az üvegfalon keresztül, de Magyar Gábor volt gimnáziumigazgató ezüstkoszorúja is ott van, melyet a diákjaitól kapott, mert annyira szerették őt. A tárlatvezető felhívta a figyelmet Schervitz Mátyás két barokk festményére is, melyet Kalazanci Szent Józsefről készített, először fiatal, majd idős korában mutatta be a tanítót. A művész elképzelte magában, hogy hogyan foglalkozik a gyerekekkel a tanító, csodatevő, ezt jelenítette meg ecsetével. A gimnázium pedagógusa szerint Kalazanci Szent József üzenete 300 év után is érvényes: a hagyományápolás arra ösztönöz bennünket, hogy új kihívásoknak feleljünk meg.

Forrás: delmagyar.hu

Fotó: Karnok Csaba