A szegedi fogadalmi templom 1928–1930 között épült, az Angster gyár által készített, akkor Európa harmadik legnagyobb templomi orgonájaként megszólaló „hangszerek királynőjének” történetével ismerkedtünk meg a közelmúltban. Az építéstörténeti előadás során a kóruson Dóbisz Áron orgonaművész előadását is megtekintettük, aki többek között Bach G-moll fantáziáját adta elő hazánk legnagyobb orgonáján.
9040 síppal és 130 regiszterrel, valamint karorgonával és kupolaművel is rendelkezik Magyarország jelenleg legnagyobb működő orgonája, amely a szegedi dóm éke. A közelmúltban a Szegedi Dóm Látogatóközpont által szervezett orgonasétán vettünk részt, így tudtuk meg azt, hogy az orgona a pécsi Angster József és Fia Orgonagyárban készült el 1930-ra, majd vonatokkal hozták el Szegedre a hatalmas szerkezetet. A diszpozíciót Geyer József organológus tervezte.
Egészen 2002-ig az 1930-ban gyártott játszóasztalt használták a dómban, amelynek helyére elektronikus játszóasztalt készített a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft., így pedig a korábbi 3 helyett 1000 hangszín-kombináció tárolása vált lehetővé. Persze a régi játszóasztal is Szegeden maradt, a Látogatóközpontban lehet megtekinteni.
5 méter magas síp
A székesegyház orgonáját Dóbisz Áron orgonaművész mutatta be, aki elmondta, párja nincs a szegedi hangszernek hazánkban, csak hasonló van hozzá az esztergomi és az egri bazilikában, de az ott lévő orgonáknak jóval kevesebb sípja van, valamint 5 helyett csak 4 manuállal rendelkeznek. Hozzátette, a dóm orgonájának sípjai főként a karzaton helyezkednek el, a legkisebb síp 1 centi körül van, míg a legnagyobb 5 méteres. A sípok mindegyike horganyból készült – mutatott rá.
Elárulta, minél nagyobb egy síp, annál mélyebb hangja van, és minél kisebb, annál magasabb hangot ad, a hangmagasságot pedig lábszámban határozzák meg, egy egység körülbelül 30 centiméteres. Minél nagyobb a lábszám, annál mélyebb a hang. Az egyvonalas C hang megszólaltatása esetén 8 lábszám hosszú síp adja meg a kellő frekvenciát – jegyezte meg.
Ajak, nyelv és fedett
Dóbisz Áron közölte, az orgonának háromféle regisztere van: ajak, nyelv és fedett, ebből pedig a nyelvregiszterek határozzák meg a hangszer karakterét, viszont ezek nagyon érzékenyek a hőingadozásra, így tél végén újra szokták hangolni az orgonát. Mint mondta, a regisztereknek három karaktere van, ezek közül az orgona legjellegzetesebb hangját adók a Principálok, amelyek hangmagassága 16 lábhossztól egészen 2 lábhosszig terjed.
A dóm orgonája azért is kiemelkedő, mert szinte minden olyan darabot el lehet játszani rajta, amelyet a zeneszerzők úgy írtak meg, hogy a kottában jelezték, milyen regisztereket szeretnének hallani, ha a darabjukat játssza valaki. Saját orgonájukon komponálták meg a darabot, éppen emiatt nem lehet azt minden orgonán előadni.
Beszélt még a 2002 óta működő elektronikus játszóasztalról is, amelynek memóriájába előadások előtt be tudják táplálni a művészek az előre elképzelt hangzásideált, majd a mentés után egyetlen kattintással elő tudják azt hívni.
2 manuálos karorgona
A művész bemutatta a séta résztvevőinek a karorgonát is, amelyet 1931-re készítettek el, ennek sípjait a szentély két oldalán helyezték el, a játszóasztal pedig a templomtérben található meg. A hétköznapi szentmiséken és kórusok kísérésekor szokták használni, érdekessége pedig az, hogy a karzaton lévő 5 manuálos játszóasztalról is megszólaltatható 1932 óta.
A karorgona 2 manuálos és 25 hangzó regiszterrel rendelkezik, a pedálja pedig Basszus-Diszkantra osztott. Miután a karorgona is „munkába állt”, a szegedi dóm orgonája lett Európa harmadik legnagyobb orgonája a passaui és a milánói dóm orgonái után.
Forrás: delmagyar.hu
Fotó: Kuklis István