Az egyházmegye első püspökére emlékeztek

Szent Gellért a gondviselésben, a hitvallásban és a nehézségekkel szembeni küzdelemben is jó példa számunkra – hangzott el a szombaton bemutatott ünnepi szentmisén. A dómban Kiss-Rigó László prédikációjában arról beszélt, hogy nem a haláltól vagy a véletlentől kell félnünk, hanem az egész emberiséget veszélyeztető ideológiáktól.

Az egyházmegye első püspökére, a vértanú Szent Gellértre emlékeztek szeptember 25-én a dómban, ahol Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök mutatott be ünnepi szentmisét a Szeged-Csanádi Egyházmegye papságának jelenlétében. A főpásztor kiemelte, Szent Gellért 16 éven keresztül szervezte, vezette és szolgálta a csanádi egyházmegyét, amely ma három országban található.

Rámutatott, nagybecskereki központtal Szerbiában, temesvári központtal Romániában, míg határon belül szegedi központtal működik, és mindhárom testvéregyházmegyeként tiszteli Szent Gellértet.

Ne féljetek

Kiss-Rigó László prédikációjában arról beszélt, hogy az az evangélium, amelyet a szentek, köztük Gellért is megvalósított, üzenetet hordoz számunkra. Hangsúlyozta, a mostani szentmisén elhangzott evangélium három fontos tanácsot tartalmazott. Egyik buzdítás a „Ne féljetek!” volt, amely gyakori a szentírásban és arra figyelmeztet, hogy ne féljünk a vak sortól, a véletlentől és a haláltól sem.
A püspök hozzátette, Gellért nem félt a fizikai küzdelemtől és a vértanúságtól, ő a pogány ideológiáktól félt.

Érdekes viszont, hogy ma ez épp fordítva van: félünk a fizikai szenvedéstől, miközben nem vesszük észre, hogy valójában a bomlott agyú ideológiák jelentenek veszélyt az egész emberiségre – figyelmeztetett.

Gondviselés, hitvallás

A főpásztor elmondta, a másik üzenet a gondviselésre utalt, vagyis hogy milyen csodálatos a teremtett világ, ha nem nyúlunk bele kártékonyan. Hozzátette, ma az egyik legnagyobb gond depresszió, de ha az ember valóban hívő, kapcsolatban áll Istennel, akkor biztonságtudata van, amely mindenféle nehézség ellenére nem teszi őt pesszimistává.

Gellért ezt megtapasztalta, aki képes volt megszervezni a közösséget egy sokkal fejletlenebb világban, miközben mi ennyi fejlődés után sem vagyunk képesek gondviselésbe vetett bizalommal megszervezni az életünket, pedig Istentől erőt kapunk minden megpróbáltatáshoz – tette hozzá.

Emlékeztetett, Máté evangéliumában a harmadik tanács az, hogy legyünk tudatos hívők, vagyis ne kulturális értelemben, a hagyományokhoz hűen valljuk magunkat hívőnek, mert az nem ugyanaz. Figyelmeztetett, tegyünk tanúságot a mindennapi életben tetteinkkel, magatartásunkkal, gondolkodásmódunkkal, ebben Gellért szintén jó példa mindannyiunknak.

Nevelő, püspök, vértanú

Mint ismert, a Szeged-Csanádi Egyházmegye fővédőszentjének liturgikus ünnepe szeptember 24-én van, ebből az alkalomból minden évben ünnepi szentmisét mutatnak be a székesegyházban, valamint nemzetközi zenei fesztivált is tartanak Szegeden, ezt idén szeptember 21. és 28. között rendezik meg. Így emlékezik meg az egyházmegye arról, hogy Szent Gellértet népünk kereszténnyé válásának kezdetén vezérelte hozzánk Isten. Gellért Imre herceg nevelője volt, de remeteként, püspökként és vértanúként is szolgálta Istent és a magyarság krisztusi hitre térését.

Az egyházmegyét Szent István bízta rá. Először hét főesperességre osztotta fel az egyházmegyét, majd annak érdekében, hogy elegendő papi utánpótlás legyen, káptalani iskolát hozott létre, később templomokat is építtetett. Szentté 1038-ban avatták István királlyal és Imre herceggel együtt.

Forrás: delmagyar.hu