120 éves a szatymazi templom

Az idei augusztus 20-i liturgia egyben búcsúi szentmise is volt Szatymazon, így méltón emlékeztek a 120 éve felszentelt kápolnára. 1938-ban kibővítették, négy év múlva pedig olyan orgonát kapott a templom, amelynek csak Szegeden volt párja az egyházmegyében.

– Pályázott és nyert az épített örökség védelme kiíráson az egyházközség, így megkezdődhetett a templom külső felújítása – mondta Sutka István, az idén 120 éves Szent István-templom plébánosa a múlt héten. Hangsúlyozta, a szatymaziak szorgalmából, munkájából, összefogásából épülhetett meg egykor a kápolna, amelyet 1938-ban bővítettek ki, éppen a Magyarországon rendezett 34. Eucharisztikus Világkongresszus évében. Szép egybeesés, hogy a következő hazai kongresszus alkalmából ilyen kerek évfordulót ünnepelhetnek.

Búcsúi szentmise

Az idei augusztus 20-i liturgia egyben búcsúi szentmise is volt Szatymazon, így méltón emlékez­tek.

– A szatymazi katolikus iskola a tanév első napjaiban mindig Szent István-témahetet tart, az idei mottója „A mi templomunk” volt, sok közös programmal. A diákok alkotásaiból, rajzaiból, képeiből, grafikáiból és egyéb kézimunkáiból egy kisebb kiállítást tudtunk összerakni a templomban – mondta az atya, és meg is mutatta a minitárlatot.

A szatymazi kápolnát 1901. au­gusztus 15-én szentelték fel Szent István király tiszteletére, a főoltárképet Zsótér Dezső családja felkérésére készítette Kovács János amatőr festő. Az 1938-as kápolnabővítésnél új főoltárt emeltek, a korábbit ma Jézus Szíve-oltárnak nevezik.
A Kovács-féle képet akkor leemelték, hogy ne legyen két Szent István királyt ábrázoló oltár – 80 év elteltével azonban visszakerült méltó helyére.

A kápolna főoltárának festményén legfelül a Magyarok Nagyasszonya látható az angyalok karában, de sok szent mellett ott van Dessewffy Sándor (1890–1907) csanádi püspök is, pásztorbottal. A kép bal oldalán Zsótér Dezső (1865–1913) és menyasszonya, Temesváry Ilona állnak, utóbbi kezében a család által építtetett kápolna. A festményen hímzett díszpalástban feltűnik Polgár László, a szatymazi Gazdakör alapítója, előtte Zsák József (1834–1936) tanító, igazgató, a szatymazi Népkör elnöke, karba tett kézzel pedig Barcsay Károly (1841–1913), a Gazdakör református elnöke látható.

A kibővített templom főoltárá­nak festménye Szánthó Géza – mű­­vészneve: Tapolcai – alkotá­­sa, Szent István király felajánlja Ma­­gyarországot a Boldogságos Szűzanyának. A mester példaképének, Benczúr Gyula művének, a Szent István-bazilika főoltárképének másolatát festette meg.

Padok, összefogással

A Mária-oltárt Beleznay Viktor ez­­redes és családja készíttette, a Betlehem-oltárt vitéz Kiss Gyula pápai káplán, szatymazi plébános rendelte meg Németh Kálmán szobrászművésztől 1947-ben. A művészi munkát egy orosz hadifogságból hazakerült szatymazi névtelen jótevő adományozta a templomnak. Érdekes, hogy a szószék készíttetőjének kiléte – mivel neve elhallgatását kérte – örökre titokban marad. A kápolna 1938-as kibővítését követően a templom új padjait a hívek összefogásával és adományaiból készítették el, nevüket a padok fejrészén, réztáblán örökítették meg.

Az eredeti kápolnának egy 80 kilós harangja volt, amelyet Dessewffy Sándor megyés püspök szentelt fel, ám az időközben megrepedt. Az 1938-ban kibővített templomnak új harangokat öntettek a szatymazi hívek, ezeket már Glattfelder Gyula csanádi megyés püspök áldotta meg. A több mint kétmázsás nagyharang és a 102 kilós kisebb is Szlezák László ha­­rangöntő, Magyarország aranykoszorús meseterének munkája.
A szatymaziak szorgalmából, munkájából, összefogásából épülhetett meg egykor a kápolna, amelyet 1938-ban bővítettek ki.

A szatymazi orgonát Szeged szabad királyi város felkérésére készítette a pécsi Angster Orgonagyár. A harmadik generációs, romantikus Angster-orgona 2 ma­nuálos, 26 regiszteres, 1268 sípos, a legkisebb síp hangzóhossza egy centiméter, a legnagyobbé 5 méter. Az egyházközség 2700, a szatymazi hívek 3000 pengővel járultak hozzá a kibővített templom új orgonájához. A képviselő-testület kérésére az orgonaépítést dr. Bérczy Béla háziorvos felügyelte.

Büszkék az orgonájukra

1942. augusztus 19-én, a templom búcsúját megelőzően áldották meg az orgonát. Az ünnepi beszédben kiemelték „dr. Pálfy József polgármesternek, a kegyúrnak lelkes párt­fogását, mert 10 ezer pengő hozzájárulással ő tette lehetővé, hogy Szatymazon már most olyan orgona létesülhetett, amilyen az egész Csanád egyházmegyében – Szegedet kivéve – sehol nincs, hiszen a szegedi székesegyház orgonáját is az Angster cég készítette.”

A templom egy Szent Gellért-­csontereklyével is büszkélkedhet, amelyet 1946 szeptemberében vett át vitéz Kiss Gyula plébános Jose­phus Nogara érsektől.

– A Veres Tibor szatymazi asztalosmester és a Ce Glass munkatárai készítette ereklyetartót 2017. augusztus 20-án, a templom búcsúünnepén állították vissza köztiszteletre – olvasható a település portálján, a szatymaz.hu oldalon található részletes templomtörténetben.

A templom ólomüveg ablakai Zsellér Imre budapesti üvegfestő és mozaikművész alkotásai, amelyek elkészítésére dr. Pálfy József polgármester kérte fel. A művész tervezte és alkotta többek között a szegedi székesegyház és az angyalföldi római katolikus templom üvegablakait is. A másik tervező Pór Sándor ólomüvegművész volt – ő készítette a szegedi zsinagóga ablakait is.

Fotó: Karnok Csaba

Forrás: delmagyar.hu