15 éve az egyházmegye főpásztora

Erő, szeretet, józanság – három szó, ami Kiss-Rigó László jelmondatává vált és meghatározza püspöki tevékenységét már 2004 óta. Szegedre 2 évvel később, 2006-ban érkezett, így idén 15 éve annak, hogy a Szeged–Csanádi Egyházmegye főpásztora. Ennek kapcsán kértük interjúra, amelynek során kiderült, hogy a szegedi papságnak köszönheti az éles látását.

Két év sorkatonai szolgálat után Esztergomban és a Központi Papnevelő Intézet növendékeként Budapesten, a Hittudományi Akadémián végezte teológiai tanulmányait Kiss-Rigó László, akit 1981. június 14-én szenteltek pappá. 1982-ben teológiai doktorátust szerzett, majd a budapesti Haller téri templomban, utána pedig az esztergomi Szent Anna-plébániatemplomban volt káplán, később plébános.

II. János Pál pápa 2004-ben pudentianai címzetes püspökké és az Esztergom–Bu­­da­pesti Főegyházmegye se­­­­gédpüspökévé nevezte ki, február 21-én pedig Esztergomban püspökké szentelték. De csak két évet töltött itt, hiszen 2006. június 20-án a Szeged–Csanádi Egyházmegye püspökévé nevezték ki. Tehát Kiss-Rigó László 15 éve vezeti egyházmegyénket.

– Az egyház aktív tagja volt az egész család, így nem volt semmi rendkívüli abban, hogy ezt a hi­vatást választottam. 2004-ben, amikor kineveztek püspöknek, akkor furcsán éreztem magam a külsőségek miatt, de a feladatot örömmel vállaltam, és egészen addig, amíg Szegedre nem kerültem, plébánosa is maradtam az esztergomi templomnak, ahol több mint 20 évig szolgáltam. A Szeged–Csanádi Egyházmegyé­vel azonban szinte semmilyen kapcsolatom nem volt azelőtt, hogy ide helyeztek – avatott be Kiss-Rigó László.

Ezeréves ünnepre készülnek

A szeged–csanádi püspök el­­árulta azt is, hogy az áthelyezése előtt kétszer járt Szegeden, mindkettő a futballhoz kötődött.

– Egyszer a szüleimmel egy SZEOL SC–Ferencváros TC mérkőzésen vettem részt, másodjára pedig már papnövendékként jártam itt, amikor a szegediekkel játszottunk egy meccset, amelyen fejsérülést szenvedtem, és a klinikán kötöttem ki. Érdekesség viszont, hogy a fejbe rúgásom előtt szükségem volt egy gyengébb szemüvegre, utána viszont egyáltalán nem. Ezért viccesen azt szoktam mondani, hogy a szegedi papságnak kö­szönhetem az éles látásomat – tette hozzá mosolyogva.

A főpásztor kiemelte: amikor Szegedre került, akkor elődje, Gyulay Endre nemcsak a szokásos módon adta át neki az egyházmegyét, hanem minden tapasztalatával segítette, és így van ez a mai napig, most is jó kapcsolatot ápolnak. Megjegyezte: hálásak Gyulay Endrének, aki sokszor önként, kérés nélkül segíti a munkájukat.

– Látványos célokat nem tűztem ki magam elé, meg akartam ismerni az egyházmegyét minél hamarabb, és szerencsére ez sikerült is. Mi nem a statisztikai könyveknek dolgozunk, hanem az evangélium képviselete, hirdetése a fel­adatunk, a cél pedig nem más, mint az üdvösség egyénileg és közösségileg is. Ugyanakkor a következő években feladatunk lesz méltó módon felkészülni az egyházmegye millenniumának megünneplésé­­re, amely 2030-ban lesz, és ekkor ünnepeljük meg azt is, hogy 100 éve van püspökség Szegeden. Most még az előkészületek zajlanak, komolyabb lépéseket az utolsó 5 évben teszünk majd – mutatott rá.

Szent Gellért emlékét őrzi

Bár konkrét célkitűzései nem voltak Kiss-Rigó Lászlónak, amikor Szegedre érkezett, mégis a nevéhez fűződik a Szent Gellért Fesztivál, amelyet már tizennegyedik alkalommal rendeznek meg idén szeptember 21. és 28. között az egyházmegye első püspökének, Szent Gellértnek az ünnepéhez kapcsolódóan. A hangversenyeken minden évben igazi komolyzenei ritkaságok hangzanak el, miközben a programsorozat fókuszában a hit áll.

– A hit nincs a templom falai közé zárva, mint a kommunista diktatúra idején. A hit szerves része a mindennapi életünknek, áthatja a sportot, a közszolgálatot, az oktatást és a kultúrát is. Ma már közszolgálatot tudunk végezni a saját értékrendünk szerint, a társadalmi igényeknek megfelelve. Az adottságainkkal élve, ismertség révén pedig sikerült elindítani egy olyan fesztivált, amellyel Szent Gellért emlékét őrizzük, és amely hagyománnyá vált Szegeden – emelte ki.

A főpásztor je­­lezte: 2020-ban nagyobb volumenű fesztivállal készültek az egyházmegye 990 éves fennállása alkalmából, de ezt a járvány miatt nem tudták megtartani, és mivel úgy vélik, hogy minden év jubileum, ezért a 991. év alkalmából szerveznek na­gyobb eseményt.

Akadémiát hozott létre

Ugyanakkor nemcsak a ko­molyzenei fesztivál, hanem számos egyházi épület felújítása, valamint a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia elindítása is Kiss-Rigó Lászlóhoz kötődik. A jelenleg csaknem 300 fiatalt nevelő intézményt 2009-ben alapították meg Gyulán.

– Nem püspökként kezdtem focizni, ez a sportág már gyermekkorom óta jelen van az életemben. De attól, mert ez a hobbim, még nem kötelező az egyházmegyének foglalkoznia vele, viszont a sport rendkívül fontos az egészségvédelem miatt. Amikor idekerültem, akkor adódott egy lehetőség, hogy a két nagy köznevelési intézményükkel Gyulán létrehozzuk az akadémiát, amihez a várostól térítésmentesen területet is kaptunk. Így már csak a szakemberek kellettek. Akkor még önerőből, állami és tao-támogatások nélkül működtünk. 2011-ben felnőttcsapatunk lett Szegeden, ami azért volt fontos, hogy a tehetséges fiataloknak legyen feljebblépési lehetősége – magyarázta.

A szeged–csanádi püspök egyébként személyesen is is­­merte az akadémia névadóját, Grosics Gyulát, akinek sport­múltja és személyisége is tiszteletet parancsol, valamint pél­­daértékű minden futballista számára.

Önállóság és identitás

Az egyházmegyében emellett nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy megtartsák az egyházközségek helyi identitását, vagyis nem vonják össze a kisebb települések plébániáit más egyházmegyékhez hasonlóan, hanem mindegyik községben, kisvárosban önállóak maradnak.
– Ezért van az, hogy egy plébánoshoz 2-3 település tartozik, hiszen ennyi szentmise megtartása megfelelő szervezéssel megoldható. Persze ez lehetet­len úgy, hogy csak a papok ve­­zetik az egyházközségeket, a világi híveknek pont olyan szerepük van benne. A cél az, hogy minden településen legyen vasárnapi szentmise, hiszen az a közösség központja. Éppen arra figyelmeztet most minket az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus is, hogy minden tudatos keresztény életének fontos része a vasárnap megünneplése – je­­gyezte meg.
Erő, szeretet, józanság

Kiss-Rigó László hangsúlyozta: aki még mindig a bolsevik diktatúrából táplálkozik, annak furcsa vagy elviselhetetlen le­­het, hogy az egyház nem kér elnézést a létezéséért, hanem a keresztények ugyanolyan állampolgároknak tartják ma­gukat, mint bárki más. Hozzátette: a keresztények nem folytatnak erőszakos propagandát, nem kényszerítik senkire a véleményüket, ugyanakkor jogot formálnak arra, hogy a hitüket meg tudják élni és tanúságot tudjanak tenni arról.

Erő, szeretet, józanság – há­­rom szó, ami hosszú évek óta meghatározó Kiss-Rigó László életében, püspökké szentelésekor ezt választotta jelmondatául.

– Akkoriban, amikor a kinevezésemet megkaptam, éppen Pál apostolnak a levelét olvastam, amelyet Timóteushoz írt. Abból egy idézet ez a mondat. Az apostol arra buzdítja Timóteust, hogy nehézségek ugyan lehetnek, de Istentől nem a csüggedtség, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét kaptuk meg – osztotta meg a Délmagyarországgal a főpásztor.

Májusban több százan kapták meg a bérmálás szentségét Kiss-Rigó László püspöktől a Szent Gellért Fórumban.

Forrás: delmagyar.hu