Az élet és a szeretet árad a festményekből – népszerű Paulik Feco tárlata

Ne hátrafelé, hanem mindig előrenézzünk, mert az élet szép – ezt üzeni festményeivel Paulik Feco. A fejpálcával festő fiatal tárlata október elejéig látogatható, de már egy hónap alatt sokakat vonzott a megyeszékhelyre.

Van, aki kifejezetten azért látogat el a Szegedi Dóm Látogatóközpontba, hogy megnézhesse Paulik Feco, a fejpálcával festő művész tárlatát – erről számolt be lapunknak Kiss Edit, a központ igazgatója kedden. Kérdésünkre elmondta, eddig nem volt olyan látogatójuk, aki ne járta volna körbe a fiatal kiállítását, amit Feco azoknak ajánlj, akik szeretik az életet. Jelezte: október elejéig még bárki megtekintheti a festményeket.

Nem véletlen, hogy ekkora sikere van Feconak Szegeden, hiszen augusztus 12-e óta egy egészen különleges világba kalauzolja a látogatókat. Azt üzeni a képeivel, hogy ne hátrafelé, hanem mindig előrenézzünk, mert az élet szép.

A tehetséges fiatal úgy véli, bár ő maga egyedi, mégis olyan, mint mindenki más, hiszen ő is él, érez és szeret. Éppen ezért a szegedi tárlatát Élek, Érzek, Szeretek címmel nyitották meg.

Akinek pedig olyannyira elnyeri a tetszését egy festmény, hogy a lakását is szívesen dekorálná vele, az megteheti, hiszen a kiállított képek megvásárolhatók. A tehetséges fiatal ugyanis egy akadálymentes műteremlakrészre gyűjt, ahol önállóan élhetne, ezt pedig a művészeten keresztül szeretné elérni. Megtudtuk, régi álma ez Feconak, ezért a Szegedi Dóm Látogatóközpont úgy döntött, hogy segít valóra váltani, így egy adománygyűjtő dobozt helyeztek el a tárlaton, ezáltal bárki hozzájárulhat az álom beteljesüléséhez.

Paulik Fecoról azt érdemes tudni, hogy oxigénhiánnyal született, emiatt károsodott a mozgás- és beszédközpontja. Teljes testét túlmozgások lendítik kiszámíthatatlanul, irányíthatatlanul. Elektromos kerekesszékét állával irányítja, a fejére csatolt fejpálca helyettesíti a kezeit a festésben és a kommunikációban, épp úgy, mint a számítógép használatában.

Egy tanára javaslatára kezdett el komolyabban foglalkozni a rajzolással, nyolc­évesen nevezett be az első rajzversenyre, majd egyre több ilyenen mérette meg magát, és általában az első három hely valamelyikén végzett.

Elmondása szerint a sikerek adtak neki erőt ahhoz, hogy alkotásain keresztül megmutassa életörömét, világlátását. Mindezt nagyon érzékletesen fejezi ki. Feco mindannyiunk számára követendő példa lehet abban, hogy a legnagyobb nehézségekben is meg lehet lelni a csodákat.

Forrás: delmagyar.hu