Szatymazon is ünnepeltek

1901-ben kápolnát építettek a szatymaziak, a katolikus közösség életét pedig Szent Istvánra bízták. Ennek meg is lett a gyümölcse, 1938-ban templommá kellett bővíteni a kápolnát. Pénteken búcsúi szentmisével ünnepelték meg a védőszentet, I. Istvánt.

– 1901-ben, amikor megépítették a szatymaziak elődei ezt a kápolnát, akkor Szent István oltalmába ajánlották. Ezzel folytatták Szent István művét, aki a nemzetünk sorsát halála előtt Szűz Máriára bízta, ugyanígy a szatymaziak is Szent Istvánra bízták a közösség sorsát. Tisztában voltak azzal, hogy életük nehézségeiben sokszor csak a mennyei segítségre számíthatnak – mondta prédikációjában Fazakas Attila plébános pénteken, Szatymazon, ahol a 120 éves kápolnát ünnepelték.
A lelkipásztor kiemelte: a Jóisten kegyelme gyönyörűen munkálkodott, ezt jól mutatja az, hogy a katolikus közösség akkorára bővült a településen, hogy a kápolnát templommá kellett bővíteni 1938-ban, a munka éppen a 38. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készült el.

Hozzátette, itt vidéken is érezni István mennyei közbenjárását, hiszen a katolikus közösségek folyamatosan bővültek.

Fazakas Attila hangsúlyozta, ahogyan a Szentírásban is olvasható, sziklára kell építeni a közösségeket, ezt Szent Istvántól is megtanulhattuk, hiszen ő a magyar nemzetet kősziklára építette, így bár megfogyatkozva, de kiállva minden idők próbáját jelen vagyunk most is.

Az augusztus 20-i liturgia egyben búcsúi szentmise is volt Szatymazon, hiszen ahogy Fazakas Attila is utalt rá, a templom védőszentje Szent István. A magyar királyról a prédikációjában a plébános azt mondta: István Magyarország fővédőszentje, éppen ezért nemcsak állami, hanem egyházi jelentősége is van augusztus 20-nak, 1083-ben ezen a napon avatták szentté I. Istvánt. Mint mondta, István jó példa arra, hogy nem kell magányosan élni az életünket, hanem odaajánlhatjuk a Jóistennek minden örömünkkel és bánatunkkal együtt.

Ugyanakkor beszélt arról is, hogy a rendszerváltás előtti időkben sokan megkérdőjelezték Szent István király hitének őszinteségét, mert úgy vélték, hogy képmutatásból lett vallásos ember azért, hogy a pápa védelmét élvezhesse. Azonban az általa építtetett kolostorok, apátságok, templomok jelzik hazánkban, hogy mennyire valódi volt a vallásossága – mutatott rá Fazakas Attila.

Forrás: delmagyar.hu