Galaták és Galata levél – 32. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia (2021. augusztus 23−25.)
Jórészt a mai Törökország területén laktak azok az első keresztények, akiknek Szent Pál a levelét írta. Ez Pál leghosszabb levele, és a Római levél vázlatának tekintik a szakértők. A galaták, vagy Galácia provinciában lakó kelták nem az egyetlen őslakosok, a tartomány nem volt homogén népesség szempontjából. Josephus Flavius szerint jelentős görögül beszélő hellenizált zsidó kereskedő réteg szivárgott be Galácia, később Galata római provincia területére, valószínűleg legtöbben közülük Ancyra (Ankara?) helységben laktak. Rabbi Akiba utazása során feljegyzi Galata nevét héber írással, de ezt követően a galáciai zsidók nem szerepelnek többé a zsidó forrásokban. Így Pál levele a galatákhoz az utolsó adat a tartományban élő zsidókról. A zsinagógákból vezérelve a diaszpóra zsidóságban a hellének zsidó hitre térítésének igen sikeres programja valósult meg, amit Pál missziója megakasztott, amikor a zsinagógába betért pogányokat a Jézusról és a megváltásról szóló igehirdetésével a keresztény házakba átterelte. Nem véletlenül ütközött meg a zsinagóga vezetésével az általa alapított keresztény közösség. Pál ebben a levelében kiátkozza azokat (az „anathéma“ görög szót használva, melyet később a keresztény dokumentumok az eretnekekre alkalmaztak), akik a keresztény egyházból visszatérnek a zsinagóga falai közé. Sajátosan értelmezi az ószövetségi szakaszokat is, ezzel új keresztény bibliai hermeneutikát teremt. A keresztény szabadságot állítja szembe részben a hagyományos nézetekkel, részben a szabadossággal. A levél Pál kora zsidó-keresztény és pogány missziójának vitáihoz vezet el.
A konferenciára 33 előadó jelentkezett (ld. honlap − https://www.sznbk1988.hu/), akik az ökumenizmus jegyében az összes magyar egyházi felsőoktatási intézményt képviselik. Rajtuk kívül Gyulafehérvár (RO), Zágráb (HR), Regensburg (D), Uppsala (S), Wuppertal (D), Halle (D), Saarland (D), Szabadka (SRB), Tübingen (D), Berlin (D), Friburg (CH) és Tsukuba (J) biblikusai teszik nemzetközivé a konferenciánkat. Az előadások német, angol és olasz nyelven hangzanak el, rövid összefoglalójukat a SZNBK honlapján lehet olvasni.
Ebben az évben Mario Cifráknak − aki évek óta visszatérő és nagyra becsült előadója a konferenciánknak −, a Zágrábi Tudományegyetem Katolikus Teológiai Kar Újszövetségi Szentírás Tanszéke vezetőjének ítélte oda a kuratórium a neves Gnilka-díjat. Tudjuk, hogy nemcsak a Covid-vírus sújtotta országát, hanem a földrengés miatt is többször kellett költözniük más-más épületbe.
Azok, akik az egészségügyi korlátozások miatt személyesen nem tudnak részt venni a tudományos tanácskozáson, videót küldenek, vagy on-line tartják meg előadásukat.
A konferenciára jelenik meg Áldozat és Ritus (Sacrifice and Ritual) címmel az előző konferencia kötete, mely a keresztény Eucharisztia bibliai előzményeit mutatja be. Az idén rendkívüli kiadvánnyal is előrukkolunk, Martin Meisernek, a Saarlandi Egyetem jeles Septuaginta-szakértőjének „A karióti Júdás. Egy közülünk” című könyvével, mely a Júdás-kérdés kultúrtörténetét mutatja be a bibliai időktől kezdve napjainkig − magyar nyelven.
A Gnilka-díjat a szegedi Dómban egy koncert keretében fogjuk átadni (augusztus 24-én, kedden 19 órakor), játszanak a Szegedi Szimfonikusok, énekel több egyház kórusa, Gyüdi Sándor karmester és Varjasi Gyula karnagy vezetésével.
Az eseményt, mely a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia 32. rendezvénye, a Nemzeti Kulturális Alap és a Szeged-Csanádi Egyházmegye támogatja. Helyszíne a Dóm téren található Szegedi Dóm Látogatóközpont.