Teleki Pál szegedinek érezte magát, sokat tett az egyetemért

Külügyminiszterként, miniszterelnökként és földrajztudósként végzett munkáját is bemutatták gróf Teleki Pálnak kedden Szegeden. Arról is szó esett az emlékére szervezett konferencián, hogy milyen kapcsolata volt Trianonnal és Szegeddel.

Teleki Pál 1920-ban külügyminiszter, 1920-21-ben miniszterelnök, 1938-39-ben közoktatásügyi miniszter, 1939-től ismét miniszterelnök volt hazánkban – rá emlékeztek kedden Szegeden, hiszen itt alakult meg 1919-ben az a kormány, aminek később ő lett a miniszterelnöke.

A Teleki Pál Közép-Európája című konferenciát Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese nyitotta meg, aki beszédében elmondta, Teleki olyan korban élt, amikor az egész táradalmat több megrázó élémény érte. Felidézte, nemcsak politikus, földrajztudós és néprajztudós volt, hanem egyesületek vezetője, főcserkész, a magyar közegészségügy és szociálpolitika megújítója is. Hozzátette, Teleki a kor meghatározó áramlatai alól sem vonta ki magát, például az antiszemitizmus alól sem.

A konferencia több előadásban is kitértek arra a szakemberek, hogy milyen kapcsolata volt Trianonnal Telekinek. Miklós Péter, az SZTE JGYPK főiskolai docense elmondta, bár felelős kormányfőként nehezen ad be bárki is olyan törvényjavaslatot, ami az ország területének csökkentésére vonatkozik, Telekinek mégsem volt más választása, mint aláírni a trianoni szerződést. Miklós Péter szerint példátlan volt az, ahogy Teleki vállalta a diktátum erkölcsi, tudományos és politikai következményeit. Emlékeztetett, a békét követően revíziós törekvései voltak, amiket szakmai érvekkel támasztott alá.

Gulyás László, a Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója, az SZTE JGYPK egyetemi tanára külpolitikusként mutatta be Telekit. Megjegyezte, a nyugati nagyhatalmakkal tovább akarta fejleszteni a kulturális és gazdasági kapcsolatokat, míg poltikailag inkább Lengyelországhoz kötődött. Hozzátette, miniszterelnökként olyan gordiuszi csomóval kellett szembenéznie, ami által nem lehetett más a külpolitikai programja, mint hogy visszaszerezze az elcsatolt területeket.

Szilassi Péter, az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék egyetemi docense földrajztudósként szemléltette a grófot. Rámutatott, ő volt az, aki azt javasolta, hogy Erdély önálló állam legyen, ezt térképen is szemléltette, ahogyan azt is, hogyan tervezte visszacsatolni Észak-Erdélyt hazánkhoz, de neki köszönhetjük azt a vasútvonalat is, amivel az országnak kapcsolódási pontja lett Székelyföldhöz – tette hozzá.

Zeman Ferenc Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltár asszisztense arra hívta fel előadásában a figyelmet, hogy Teleki miniszterelnökként mennyit tett annak érdekében, hogy a diktátum után Kolozsvárról Szegedre kerüljön az egyetem. Mint mondta, általa lett Szeged egyetemi város, később nemzetgyűkési képviselőként is azért dolgozott, hogy az egyetemnek minél több épülete legyen, hiszen mindig is szegedinek érezte magát, ezt több beszédében is hangsúlyozta – tette hozzá. Megtudtuk, Teleki nevéhez fűződik a pszichiátriai klinika épületének megépítése is. Éppen ezért ma az egyetemnek díszdoktora, a városnak pedig díszpolgára Teleki Pál.

Forrás: delmagyar.hu