Szeged – Kiss-Rigó László megyés püspök volt az első szegedi, aki aláírta a határon túli magyarokért is indított Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést csütörtökön Szegeden.
A nemzetközi szervezetek a vélt vagy valós jogait mindenkinek próbálják védeni, amivel persze nincs is baj, de egy nagyon kiszolgáltatott kisebbséggel, közösséggel, az őshonos nemzeti közösségekkel, kisebbségekkel nem foglalkoznak
– mondta Kiss-Rigó László megyés püspök a Rákóczi Szövetség sajtótájékoztatóján csütörtökön Szegeden. Erre a kérdésre hívhatjuk most fel az Európai Bizottság figyelmét azzal, ha aláírjuk a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést. Ezt teszem én is, és erre biztatok mindenkit – tette hozzá a megyés püspök.
Csáki Csongor, a Rákóczi Szövetség titkára elmondta, hogy tavaly novemberben a XVI. Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) a határon túli magyarok fogalmaztak meg egy egyértelmű kérést a Magyarországon élőkhöz arról, hogy támogassák a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést. Ennek lényege, hogy az unión belül április 3-áig össze kell gyűjteni egymillió aláírást, és ha ez sikerül, akkor az Európai Bizottság akár jogalkotási folyamatot is indíthat az őshonos kisebbségek érdekében.
A titkár emlékeztetett, hogy az Európai Unióban 50 millió olyan ember él, aki valamelyik őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik. Csáki Csongor szerint jogaik szülőföldjükön különböző mértékben biztosítottak. Míg egyes uniós tagállamokban a közösségek nyelvét és kultúrát az országot erősítő értékekként kezelik, másutt a kisebbségek mielőbbi beolvasztásában érdekeltek.
A Rákóczi Szövetség álláspontja, hogy egy európai szintű, az uniós tagállamokra nézve kötelező kisebbségvédelmi rendszer egységesítené a jogvédelmet, és javítana a nemzeti kisebbségek helyzetén. A kezdeményezés szorgalmazza többek között a kisebbségek kultúrájának, oktatásügyének támogatását, és hagyományainak őrzését, a kisebbség nyelvhasználatát a médiában is.
Tárnok Balázs a Rákóczi Szövetség képviseletében elmondta, hogy miután a szervezők összegyűjtötték a kezdeményezéshez szükséges támogató nyilatkozatokat, azokat először ellenőriznie kell a Nemzeti Választási Bizottságnak. Ha hitelesítették a dokumentumokat, és beadják a kezdeményezést, az Európai Bizottság 3 hónapon belül egy hivatalos választ fogad el, amelyben megfogalmazza és megindokolja, milyen lépésekre kíván javaslatot tenni. A bizottság nem köteles jogalkotási javaslatot előterjeszteni. Ha azonban úgy dönt, hogy a polgári kezdeményezésre válaszul jogalkotási javaslatot terjeszt elő, ez a javaslat a jogalkotók elé kerül, és elfogadása esetén jogszabály válik belőle.
Magyarországon összesen 15 ezer 750 aláírásnak kell összejönnie.
Forrás: delmagyar.hu
Fotó: Frank Yvette